Keresés

Bevezetés a hegesztő robotok világába - 1.rész: Robotgenerációk

Karel Čapek cseh író 1921-ben az R. U.R című művében elsőként használja a robot kifejezést. A műben szereplő „robotok” célja felszabadítani az embereket a munka terhe alól. A robot szó jelentése: rossz körülmények között végzett nehéz, kényszerű egyhangú munka. A rossz körülmények között végzett munka egyik legjobb példája az ívhegesztés, ahol egyszerre több egészségre káros hatás lép fel. Az ívfény veszélyes a látásra, valamint a bőrfelületen égési sérüléseket okozhat. A felszabaduló gázok belégzése szintén ártalmas. A hegesztett alkatrészek felmelegszenek, az alapanyagok élei élesek lehetnek. A rendszeresen előforduló munkadarabokat ezért célszerű valamilyen szinten gépesítve hegeszteni, csökkenteni az emberek terheit a feladat elvégzésében. A gyártás a gépesítettség szintje alapján lehet: kézi gyártás, részben gépesített, gépesített és automatizált. Az első ipari robotok az USA-ban születtek meg fél évszázada. Az ipari robotok létjogosultságát jól jelzi, hogy milyen rövid idő alatt önálló tudományággá fejlődött. A robotokkal szembeni elvárás, hogy alkalmazkodni tudjanak bizonyos körülmények változásához, ezen képesség alapján három intelligenciaszintet különböztetünk meg:

  • Első generációs robotok: a vezérlő programot mereven követik, nem képesek a munkafeltétel változásra reagálni.




  • Második generációs robotok: szenzorokkal felszerelt, miáltal a geometriai eltérések érzékelhetőek. A szenzorok által generált jelek alapján egy előre megírt algoritmus képes módosítani a vezérlőprogramot. Pl.: Pályapontok módosítása, ívhossz szabályozás- szerszám Z irányú mozgatásával. Részben ide tartoznak a kobotok.


  • Harmadik generációs robotok: Mesterséges intelligenciával rendelkeznek az előzőeken túlmenően technológiai eltérést is követni tud, illetve képesek lehetnek alakfelismerésre, azaz adaptív szabályozással rendelkeznek Pl.: alakfelismerés, feladathoz szükséges hegesztési paraméterek felismerése és módosítása.

98 megtekintés