Kollaboratív robotok és gépbiztonság – miért a teljes rendszer biztonsága számít?

CE megfelelőség, kockázatelemzés és az ISO 10218:2025 szerepe a biztonságos ember–robot együttműködésben

Olvasási idő: kb. 7 perc

Egyre több vállalat választ kollaboratív robotot automatizálási feladataihoz, mert ezek rugalmasabb gyártást és hatékonyabb ember–robot együttműködést tesznek lehetővé. Ugyanakkor a biztonság nem a robot típusán múlik, hanem a teljes rendszer megfelelő tervezésén. Ez a szemlélet alapja a modern gépbiztonságnak.

Ez a cikk bemutatja, milyen szerepet játszik a CE megfelelőség, a kockázatelemzés, az ISO 10218:2025 szabványsorozat és az európai gépbiztonsági követelmények a biztonságos ember–robot együttműködés kialakításában, valamint azt is, miért nem elegendő önmagában egy kollaboratív robot alkalmazása ahhoz, hogy egy rendszer biztonságosnak tekinthető legyen.

A leggyakoribb tévhit a kollaboratív robotokról

A kollaboratív robotok megjelenésével sok vállalatban kialakult az a vélekedés, hogy ezek a berendezések automatikusan biztonságosak, ezért nincs szükség különösebb biztonsági intézkedésekre.

A valóság ennél jóval összetettebb.

Egy robot biztonságát nem önmagában a robot határozza meg, hanem a teljes alkalmazás:

• a szerszám

• a megfogó

• a munkadarab

• a robot mozgása

• a kezelő munkafolyamata

• a környezet

  
  

Egy lekerekített robotkar is veszélyforrássá válhat, ha éles alkatrészt mozgat, nagy erővel présel vagy kedvezőtlen irányban mozog.

Ezért a gépbiztonság mindig rendszerszintű kérdés.

Robot-Service tapasztalat: amikor a cobot önmagában nem volt elég

Automatizálási projektek során gyakran találkozunk azzal az elképzeléssel, hogy egy kollaboratív robot alkalmazása automatikusan kiváltja a hagyományos biztonsági megoldásokat.

Egy automatizálási projekt során például egy ügyfelünk olyan szerelőállomást szeretett volna kialakítani, ahol az operátor és a robot közvetlenül egymás mellett dolgozik.

A részletes kockázatelemzés során azonban kiderült, hogy a robot által mozgatott munkadarab több helyzetben is becsípődési és ütközési veszélyt jelenthet. A robot ugyan megfelelt a kollaboratív működés feltételeinek, de az alkalmazás egésze további biztonsági intézkedéseket igényelt.

A végleges rendszer biztonsági lézerszkennerrel, sebességfelügyelettel és megfelelő munkaterület-kialakítással valósult meg.

A projekt jól példázta, hogy a biztonságot nem egyetlen berendezés, hanem a teljes rendszer átgondolt tervezése biztosítja.

Mit jelent a CE megfelelőség?

Sokan úgy gondolják, hogy a CE jelölés egy termék tulajdonsága.

Valójában egy automatizált gyártórendszer esetében a CE megfelelőség azt igazolja, hogy a teljes berendezés megfelel a vonatkozó európai biztonsági követelményeknek.

Ennek alapja többek között:

• kockázatelemzés

• megfelelő műszaki megoldások

• biztonsági funkciók

• dokumentáció

• megfelelőségértékelés

  
  

A CE megfelelőség tehát nem egy matrica a gépen, hanem egy dokumentált mérnöki folyamat eredménye.

Az Európai Unióban a gépek megfelelőségi követelményeit a 2006/42/EK Gépdirektívát felváltó Machinery Regulation (EU) 2023/1230 rendelet határozza meg, amely egységes keretet biztosít a modern gépek és automatizált rendszerek biztonsági követelményeihez. A szabályozási környezet folyamatosan fejlődik, azonban a cél változatlan: biztosítani, hogy a gépek és automatizált rendszerek teljes életciklusuk során biztonságosan üzemeltethetők legyenek.

A CE megfelelőség nem egyszeri feladat, hanem olyan folyamat, amely már a tervezés első lépéseitől meghatározza a rendszer kialakítását.

Miért kulcsfontosságú a kockázatelemzés?

A kockázatelemzés célja, hogy még a tervezési szakaszban feltárja azokat a veszélyeket, amelyek az üzemeltetés során sérülést vagy anyagi kárt okozhatnak. A kockázatelemzés módszertanának alapját az EN ISO 12100 szabvány adja, amely meghatározza a veszélyazonosítás, a kockázatértékelés és a kockázatcsökkentés általános elveit. Erre épülnek az ipari robotokra vonatkozó speciális követelmények is.

A kockázatelemzés során többek között vizsgálni kell:

• az ember és a robot kapcsolatát

• a robot mozgását és sebességét

• a szerszámot és a munkadarabot

• a kezelői feladatokat

• a karbantartási műveleteket

• a rendellenes működési helyzeteket

• a mechanikai és elektromos veszélyeket

• a váratlan újraindulás lehetőségét

• az ember–robot interakciókat

• a biztonsági funkciók megfelelőségét

• a vezérlési és szoftverhibák lehetséges hatásait.

Az új ISO 10218:2025 nagyobb hangsúlyt fektet a funkcionális biztonságra és a vezérlési logikára, ezért a jól elkészített kockázatelemzés nemcsak a megfelelőség alapja, hanem jelentősen csökkenti a későbbi módosítások és váratlan leállások kockázatát is.

Mit ír elő az ISO 10218:2025?

Az ISO 10218:2025 szabványsorozat az ipari robotok és robotrendszerek biztonsági követelményeit határozza meg. Az ISO 10218:2025 egyik legjelentősebb változása, hogy a kollaboratív alkalmazások biztonsági követelményei már a szabvány szerves részét képezik.

Ennek eredményeként a hangsúly már nem a „kollaboratív roboton”, hanem a kollaboratív alkalmazáson van:

vagyis azon, hogy a teljes rendszer – a robot, a szerszám, a munkadarab, a vezérlés és a kezelői környezet – együtt felel meg a biztonsági követelményeknek. Az ISO 10218:2025 emellett nagyobb hangsúlyt fektet a rendszerintegrátor felelősségére is, hiszen a biztonságos működés nem kizárólag a robotgyártó, hanem az alkalmazást megtervező és integráló szakemberek feladata is. Ez a szemlélet biztosítja, hogy a biztonság már a tervezési folyamat részeként jelenjen meg, ne pedig utólagos kiegészítésként.

A kollaboratív alkalmazások új szemlélete

A kollaboratív alkalmazások kialakítása során a szabvány különböző együttműködési módokat határoz meg – például a felügyelt biztonsági leállítás (Safety-Rated Monitored Stop), a kézvezetést, a sebesség- és távolságfelügyeletet, valamint az erő- és teljesítménykorlátozást –, amelyek közül mindig az adott alkalmazás kockázatai alapján kell kiválasztani a megfelelő megoldást.

A biztonsági vezérlőrendszerek tervezése során a gyakorlatban jellemzően az EN ISO 13849-1 vagy az IEC 62061 szabvány követelményeit is figyelembe veszik a szükséges teljesítményszint (PL) vagy biztonsági integritási szint (SIL) meghatározásához.

Kollaboratív működési mód	Rövid magyarázat
Safety Rated Monitored Stop	A robot biztonságosan megáll, amikor ember belép a munkatérbe.
Hand Guiding	A kezelő kézzel vezeti a robotot.
Speed and Separation Monitoring	A robot sebessége a kezelő távolságától függ.
Power and Force Limiting	A robot korlátozott erővel működik, hogy ütközés esetén minimális legyen a sérülésveszély.

Miért nem beszélünk már "kollaboratív robotról"?

Az iparágban sokáig elterjedt volt a „kollaboratív robot” kifejezés. Az új ISO 10218:2025 azonban szemléletváltást hozott: nem a robot minősül kollaboratívnak, hanem maga az alkalmazás. Ugyanaz a robot egyik munkafolyamatban biztonságosan működhet közös munkatérben, míg egy másik alkalmazásban kizárólag fizikai elhatárolással üzemeltethető. A biztonságot ezért mindig az adott feladat, a környezet és az alkalmazott védelmi intézkedések együttesen határozzák meg.

Ez a szemléletváltás jól mutatja, hogy a gépbiztonság fókusza a termékről a teljes alkalmazásra helyeződött át.

Ember és robot – a biztonság közös felelősség

A gépbiztonság jól szemléltethető egy hétköznapi példával.

Ahogyan egy autó sem attól biztonságos, hogy van benne légzsák, úgy egy robot sem attól válik biztonságossá, hogy kollaboratív kivitelű.

Ezek együtt alkotnak biztonságos rendszert.

Az ipari automatizálásban ugyanez az elv érvényesül. A kollaboratív alkalmazásban használt robot csak egy eleme a biztonsági láncnak. A megfelelő tervezés, a kockázatelemzés, a biztonsági funkciók és a kezelők felkészítése együtt biztosítják a biztonságos működést.

A biztonság rendszerszemléletet igényel

Bár első pillantásra a gépek és az emberek működése teljesen különbözőnek tűnik, bizonyos szempontból meglepően hasonló logika figyelhető meg.

A biztonság nem egyetlen elem eredménye, hanem több egymásra épülő védelmi réteg együttműködése. Ugyanez igaz az emberre is: nem egyetlen tényező óv meg bennünket, hanem a szabályok, a tapasztalat, a megfelelő eszközök és a tudatos döntések együtt. Az ipari automatizálásban ugyanilyen szemléletre van szükség.

Éppen ezért a biztonság nem egyetlen komponens tulajdonsága, hanem a teljes rendszer megfelelő kialakításának eredménye.

Három fontos tanulság

1. A kollaboratív robot nem helyettesíti a kockázatelemzést.

   Minden alkalmazást külön kell értéke

2. A CE megfelelőség a teljes rendszerre vonatkozik

   Nem egyetlen berendezés, hanem a komplett gép megfelelőségét igazolja.

3. A biztonság nem akadályozza a termelést.

A jól megtervezett biztonsági rendszer hosszú távon növeli a rendelkezésre állást és csökkenti a váratlan leállások kockázatát.

Hogyan tud segíteni a Robot-Service Kft.?

A Robot-Service Kft. nemcsak robotcellák és automatizált gyártórendszerek tervezésében és kivitelezésében vesz részt, hanem támogatást nyújt a gépbiztonsági koncepció kialakításában, a kockázatelemzés elkészítésében és a CE megfelelőségi folyamatokban is. Szakértőink már a tervezési szakaszban támogatják ügyfeleinket annak érdekében, hogy az automatizált rendszerek ne csak hatékonyak, hanem a vonatkozó szabványoknak és jogszabályi követelményeknek is megfeleljenek.

Kulcsszolgáltatásaink:

• Kockázatelemzés és gépbiztonsági felülvizsgálat

• Robotcellák és egyedi célgépek biztonságos tervezése

• CE megfelelőségi támogatás és rendszerintegráció

További információ:

 www.robot-service.hu

A jövő automatizált gyártása nem attól lesz biztonságos, hogy kollaboratív robotokat alkalmaz, hanem attól, hogy a teljes rendszer tervezése a gépbiztonsági követelmények figyelembevételével történik. A megfelelő kockázatelemzés, a korszerű szabványok alkalmazása és a tudatos rendszerintegráció együtt teremti meg azt a biztonságos munkakörnyezetet, amelyben ember és robot valóban hatékonyan tud együttműködni.